Török kenyér Limara után szabadon

Mindig nézegettem a különböző oldalakon,hogy mások milyen szép (s valószínűleg finom) kenyér féléket sütögetnek. Tibi azt mondja,hogy ne fárasszam magam,mert amennyi kenyeret mi eszünk,azt megvesszük a boltba. Mivel elég sok fajta liszt kellett az eddig nézett receptekhez,hát hagytam magam lebeszélni.Meg hát kenyérsütőgépem sincs.
 Aztán a napokban ismét Limara péksége oldalán jártam s nála találtam ezt a török kenyér receptet,ami tényleg egyszerű. Ma ebbe a borongós időben úgy gondoltam,hogy nem hagyom magam lebeszélni és megsütöm életem első kenyerét.
Limara leírása alapján egy tálba (nekem nincs dagasztó tálam) öntöttem 1,5 dl vizet +1,5 dl tejet (egy kicsit meg langyosítottam) beletettem egy teás kanál porcukrot és bele morzsoltam 2,5 dkg élesztőt. (eredetileg 2 dkg van írva de nekem 2,5 volt itthon) Jól elkevertem s hagytam egy kicsit állni. Közben kimértem 40dkg sima lisztet,10dkg kenyérlisztet és 2 teáskanál sót. Ezt ráöntöttem a folyadékokra,majd következett fél dl olaj (én olívát tettem bele)s a robotgépemmel kidagasztottam. Nekem eléggé ragadt a tészta,ezért még tettem hozzá lisztet. Letakartam s a duplájára kelesztettem. Az időt nem néztem,mert közben elmentem bevásárolni+ügyeket intézni. Amikor haza értem akkor láttam,hogy már jó lesz :) Lisztezett deszkára borítottam s átgyúrtam,cipót formáltam belőle,majd sütőpapírral bélelt tepsibe tettem,letakartam,s megint a duplájára kelesztettem. Limara tanácsa szerint a tállal borítottam le.

Kb egy fél óra múlva (addigra kelt ismét meg) beolajoztam a kezem s belenyomkodtam a mintát. Egy tojással megkentem s szezámmaggal megszórtam. Limara fekete szezámmagot ír,de nekem csak sima volt itthon.

Előmelegített sütőbe toltam s 200 fokon 20 percig sütöttem. A receptben 30 van írva,de ez sütő függő is,én 20 perc után úgy láttam,hogy jó lesz. Sütőből kivéve rácsra téve hagytam kihűlni.

Na annyira azért nem hűlt ki,mert az illata nem engedte,hogy ne kóstoljuk meg. Anyuéknak is küldtem át vacsorára. Finom lett,legközelebb is sütök ilyen kenyeret.

Köszi Limara! :)